Szerzői jog (c) 2008 Manolis Kiagias
A naplózó állományrendszerek egy
napló segítségével
rögzítik az összes bennük lezajlott
tranzakciót, ezzel igyekszenek megőrizni egy
rendszeromlást vagy áramkimaradást
követően a rajtuk tárolt adatok
épségét. Noha még így is
előfordulhat, hogy elveszítjük az adott
pillanatban el nem mentett változtatásainkat, a
naplózás viszont az állományrendszer
számára tökéletes védelmet
nyújt a rendszer szabálytalan
leállása során keletkező
sérülések ellen. Alkalmazása
továbbá jelentős mértékben
lerövidíti a helyreállításhoz
szükséges ellenőrzés idejét. A
FreeBSD alaprendszerben megtalálható UFS
állományrendszer önmagában nem
tartalmaz naplózást, azonban a
FreeBSD 7.X
változataiban
már megjelent egy olyan GEOM-osztály, amellyel az
állományrendszertől független
módon ezt meg tudjuk valósítani. Ebben a
cikkben bemutatjuk miként alakítsunk ki UFS
alapú naplózást egy hétköznapi
asztali számítógépen.
Fordította: Páli Gábor, utolsó ellenőrzés: 2010.11.28.
Míg az ipari szervereket általában alaposan felkészítik az esetlegesen bekövetkező váratlan leállásokra, addig egy átlagos asztali számítógép teljesen kiszolgáltatott az áramkimaradások, a véletlen újraindítások és minden más olyan beavatkozás számára, amelyek a rendszer nem szabályos leállását eredményezik. A Soft Updates ilyen helyzetekben általában hatékonyan védelmezi az állományrendszert, ez azonban a legtöbb esetben egy hosszadalmasabb háttérbeli ellenőrzést von maga után. Nagyon ritkán viszont az állományrendszer olyan mértékben károsodik, hogy a helyreállításához már felhasználói beavatkozás szükségeltetik és gyakran adatvesztéssel is jár.
A GEOM alrendszerhez nemrég hozzáadott új naplózási képesség az ilyen szituációkban remekül alkalmazható, és ennek köszönhetően szinte egyáltalán nem igényel időt a sérült állományrendszer ellenőrzése, illetve gondoskodik a legutolsó stabil állapot villámgyors visszaállításáról.
Ebben a cikkben bemutatunk egy eljárást, amely segítségével UFS állományrendszerekhez tudunk naplózást beállítani hagyományos asztali számítógépeken (feltételezzük, hogy az operációs rendszer és az adatok egyetlen merevlemezen helyezkednek el). A folyamatot a FreeBSD telepítésén keresztül ismertetjük, és olyan lépesekre bontottuk, hogy lehetőleg kerüljük a bonyolultabb parancssori műveleteket.
A cikk elolvasása során megismerjük:
a FreeBSD telepítése során hogyan hagyjunk helyet a napló számára;
hogyan töltsük be és
engedélyezzük a geom_journal
modult (vagy építsük be egy saját
rendszermagba);
hogyan alakítsuk át a már
meglevő állományrendszereinket
naplózóvá, az
/etc/fstab
állományban
milyen beállításokat kell megadnunk a
csatlakoztatásukhoz;
hogyan állítsuk be a naplózást új (üres) partíciókon;
hogyan oldjuk meg a naplózással kapcsolatban leggyakrabban jelentkező problémákat.
A cikk elolvasásához ajánlott:
a UNIX(R) és a FreeBSD alapvető fogalmainak ismerete;
a FreeBSD telepítés menetének és a sysinstall alkalmazás ismerete.
Az itt megadott eljárás alapvetően egy új rendszer telepítésének esetére vonatkozik, ahol még semmilyen felhasználói adatot nem tárolunk a lemezen. Természetesen ez a módszer átültethető működő, éles rendszerekre is, azonban ilyenkor mindig készítsünk biztonsági mentést mielőtt nekikezdenénk. Ugyanis amikor ilyen alacsony szinten dolgozunk lemezekkel és partíciókkal, bármilyen hiba könnyedén végzetesnek bizonyulhat az adatainkra nézve.
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.