10.1. | Hol vannak a rendszerindítás beállításáért felelős állományok? | ||||||||
Az ezzel kapcsolatos beállítások
elsősorban az
Például, ha el akarjuk indítani a beépített névfeloldó szolgáltatást, a named(8) démont, akkor ennyit kell tennünk:
Ha helyi szolgáltatásokat akarunk
futtatni, akkor tegyük a hozzá tartozó
szkripteket az | |||||||||
10.2. | Hogyan lehet felhasználókat egyszerűen létrehozni? | ||||||||
Használjuk a adduser(8), vagy bonyolultabb esetekben a pw(8) parancsot. Felhasználókat törölni a rmuser(8), vagy amennyiben szükséges, a pw(8) paranccsal tudunk. | |||||||||
10.3. | A | ||||||||
Ilyen általában olyankor
történik, amikor a rendszerszintű
Ezt nem így kell megoldani. A
rendszerszintű Ha így csináltuk, akkor a
Legközelebb, amikor az
Ha valamit napi, heti vagy havi rendszerességgel
akarunk futtatni, akkor ehelyett inkább másoljuk
be az Ez a hiba egyébként onnan jön, hogy
rendszerszintű | |||||||||
10.4. | Miért jelenik meg a you are not in the
correct group to su root hibaüzenet, amikor a
| ||||||||
Ez egy biztonsági megszorítás.
Csak úgy tudunk átváltani a
Ha engedélyezni akarjuk valakinek a
| |||||||||
10.5. | Az | ||||||||
Indítsuk újra a rendszert és a
rendszertöltő parancssorában adjuk ki a
Ha a vi(1) vagy emacs(1) programokhoz
hasonló teljes képernyős
szövegszerkesztőt akarunk használni, akkor
előtte nem árt a Miután megtettük ezeket a
lépéseket, már a szokásos
módon át tudjuk szerkeszteni az
| |||||||||
10.6. | Miért nem sikerül beállítani a nyomtatót? | ||||||||
Olvassuk el a kézikönyv nyomtatókkal foglalkozó részét, minden bizonnyal választ ad a legtöbb kérdésünkre. Bizonyos nyomtatókat azonban akkor tudunk használni, ha van hozzá meghajtónk. Ezeket gyakran csak "WinPrinter" néven emlegetik, amelyeket viszont a FreeBSD nem támogat. Ha a nyomtatónk nem használható DOS vagy Windows(R) alatt, akkor valószínűleg egy ilyen WinPrinterrel van dolgunk. Ebben az esetben egyedül abban reménykedhetünk, hogy a print/pnm2ppa port támogatja. | |||||||||
10.7. | Hogyan lehet módosítani a rendszerünkhöz tartozó billentyűkiosztást? | ||||||||
Olvassuk el a kézikönyv honosításssal foglalkozó részét, különös tekintettel a konzol beállításaira. | |||||||||
10.8. | Miért jelenik meg az unknown: <PNP0303> can't assign resources hibaüzenet a rendszer indulásakor? | ||||||||
Erre a FreeBSD-CURRENT levelezési lista címére postázott egyik levél adja meg a választ:
| |||||||||
10.9. | Miért nem működnek rendesen a kvóták? | ||||||||
| |||||||||
10.10. | A FreeBSD tartalmazza a System V IPC alapeszközeit? | ||||||||
Igen, a FreeBSD a options SYSVSHM # az osztott memória engedélyezése options SYSVSEM # a szemaforok engedélyeze options SYSVMSG # az üzenetek kezelése Fordítsuk és telepítsük újra a rendszermagot. | |||||||||
10.11. | A sendmail helyett milyen más levelező szerver használható még? | ||||||||
A sendmail a FreeBSD-ben található alapértelmezett levelező szerver, de könnyen le tudjuk cserélni másikra (például amelyet a portok közül telepítettünk). A Portgyűjteményben több különböző levelező szerver is megtalálható, amelyek közül a mail/exim, mail/postfix, mail/qmail és a mail/zmailer portok a leginkább népszerűek. Szép dolog, hogy lehet válogatni a különböző megoldások között és hogy ilyen sok levelező szerver használható. Ezért lehetőleg a levelezési listákon ne kérdezzünk senkitől olyat, hogy "De a sendmail akkor most miért jobb, mint a qmail?" Ha ilyen kérdéseink vannak, akkor először inkább olvassuk át az archívumokat. Szinte biztos, hogy már szinte az összes levelező szerver előnyét és hátrányát kivesézték jó néhányszor. | |||||||||
10.12. | Elveszett a | ||||||||
Ne essünk kétségbe! Indítsuk
újra a rendszerünket
egyfelhasználós módban. Ehhez
gépeljük be a Megjegyzés:Ha az egyfelhasználós módra
váltás során a rendszer a
Megjegyzés:Ha egyfelhasználós módban nem tudjuk csatlakoztatni a rendszerindító partíciót, akkor ennek könnyen az lehet az oka, hogy a partíciókat titkosították, ezért a megfelelő kulcsok nélkül nem tudjuk elérni ezeket. Ez leginkább adott implementációtól függ. A FreeBSD-ben előforduló lemeztitkosításokkal kapcsolatban a kézikönyv ad bővebb útmutatást. | |||||||||
10.13. | Hogyan akadályozható meg, hogy a Control+Alt+Delete billentyűkombináció újraindítsa a rendszert? | ||||||||
Ha a syscons(4) (vagyis az alapértelmezett) konzolt használjuk, akkor ehhez a következő beállításokkal kell fordítanunk és telepítenünk egy rendszermagot: options SC_DISABLE_REBOOT Mindezt a rendszermag újrafordítása és a újraindítása nélkül is le tudjuk tiltani, ha beállítjuk az alábbi sysctl(8)-változót:
Megjegyzés:Az előbb említett két
módszer kizárja egymást. A
sysctl(8) változó nem létezik,
ha a rendszermagot a Ha viszont a pcvt(4) konzolt használjuk, akkor a következő konfigurációs beállítást kell megadnunk a rendszermag újrafordításakor: options PCVT_CTRL_ALT_DEL | |||||||||
10.14. | Hogyan lehet szöveges DOS állományokat UNIX(R) formátumúra alakítani? | ||||||||
Használjuk a következő perl(1) parancsot:
ahol az
Erre a célra viszont ugyanígy megfelel a tr(1) parancs is:
Ekkor a
Ez említett megoldásokon kívül a DOS szöveges állományait a Portgyűjteményben található converters/dosunix porttal is könnyedén át tudjuk alakítani. Ennek részleteit a hozzá tartozó dokumentációból tudjuk meg. | |||||||||
10.15. | Hogyan lehet futó programokat név szerint leállítani? | ||||||||
Lásd killall(1). | |||||||||
10.16. | A su(1) miért írja folyton, hogy a
felhasználó nincs a | ||||||||
Ezt a hibát az elosztott
hitelesítést végző
Kerberos rendszer adja. Maga a
probléma nem végzetes, viszont annál
inkább idegesítő. Ilyenkor vagy a
| |||||||||
10.17. | Hogyan távolítható el a Kerberos? | ||||||||
A Kerberos úgy
távolítható el a rendszerből, ha
újratelepítjük a
Másik lehetőség, ha hozzáadjuk
a | |||||||||
10.18. | Mi történt a
| ||||||||
A FreeBSD 5. | |||||||||
10.19. | Hogyan lehet még több pszeudoterminált létrehozni? | ||||||||
Ha sok Tipp:Szükség esetén további
pszeudoterminálok is hozzáadhatóak a
rendszerhez. Ehhez azonban módosítanunk
kell a szabványos C
függvénykönyvtárakat, a
rendszermagot és az | |||||||||
10.20. | Hogyan lehet újraindítás
nélkül az | ||||||||
Váltsunk egyfelhasználós módba, majd vissza többfelhasználós módba. Konzolon ez így oldható meg:
| |||||||||
10.21. | A -STABLE rendszer
frissítésekor
-BETA | ||||||||
Röviden: Ez csak egy elnevezés. Az RC jelentése "Release Candidate", vagyis "kiadásra jelölt". Ez egy küszöbön álló kiadásra utal. A FreeBSD-ben a -PRERELEASE elnevezés általában egyenlő a kiadások előtt bekövetkező kódfagyasztással. (Bizonyos kiadások esetén pedig a -BETA címkét a -PRERELEASE megjelöléshez hasonlóan használják.) Valamivel bővebben: A FreeBSD fejlesztésében a kiadások általában két helyről származnak. A nagyobb, ún. "nullás" kiadások, mint például 7.0-RELEASE és 8.0-RELEASE, a fejlesztési ág legfrissebb állapotából készülnek, amelyet gyakran csak -CURRENT néven emlegetnek. A kisebb kiadások, mint például a 6.3-RELEASE vagy az 5.2-RELEASE, az aktív -STABLE ágból származnak. A 4.3-RELEASE kiadástól kezdődően mindegyik kiadás saját ággal rendelkezik, amelyet elsősorban olyanoknak ajánlunk, akiknek csak nagyon visszafogott változtatásokra van szükségük a rendszerben (ezek általában csak különböző biztonsági javításokat takarnak). Amikor a fejlesztők készíteni akarnak egy újabb kiadást, az alapjául szolgáló fejlesztési ágon elvégeznek bizonyos műveleteket. Ennek egy része a források "befagyasztása". Amikor ez megkezdődik, az ág neve megváltozik, és ezzel jelzik, hogy hamarosan kiadás készül belőle. Például, ha egy ág a 6.2-STABLE nevet viseli, akkor a 6.3-PRERELEASE névre vált arra az időszakra, amíg tart a kódfagyasztás és lezajlik a kiadások megjelentetéséhez szükség további tesztelés. Hibajavítások ekkor továbbra is rakhatóak bele. Ahogy a források elérik a kiadáshoz szükséges szintet, az ág neve 6.3-RC-re vált, és ezzel jelzik, hogy a kiadás előkészítése hamarosan befejeződik. Az RC állapotban csak a legfontosabb hibákat keresik meg és javítják. Miután a kiadás (jelen esetünkben a 6.3-RELEASE kiadás) és a hozzá tartozó ág elkészült, az ág neve ismét 6.3-STABLE lesz. A verziószámokról és a CVS-ben található különböző ágakról a Release Engineering című cikkben olvashatunk (angolul). | |||||||||
10.22. | Az új rendszermag telepítése során a chflags(1) program hibát jelez. Hogyan javítható ez a hiba? | ||||||||
Rövid válasz: A rendszerünk valószínűleg nullánál nagyobb biztonsági szinten fut. Indítsuk újra a rendszerünket egyfelhasználós módban és úgy telepítsük a rendszermagot. A hosszabb válasz: A FreeBSD nem engedi megváltoztatni a rendszerszintű állományjelzőket nullától a nagyobb biztonsági szinteken. A jelenleg érvényben levő biztonsági szintet a következő paranccsal lehet lekérdezni:
A biztonsági szintet nem lehet csökkenteni.
A rendszert egyfelhasználós módban kell
újraindítani, mert csak úgy tudjuk
újratelepíteni a rendszermagot. Másik
lehetőségünk, ha
átállítjuk a biztonsági szintet
az | |||||||||
10.23. | A rendszeren nem lehet egyszerre egy másodpercnél többel megváltoztatni az időt! Hogyan lehet megkerülni ezt a korlátozást? | ||||||||
A rövid válasz: A rendszerünkben a
biztonsági szintet ( Egy hosszabb válasz: A FreeBSD nem engedi egy másodpercnél többel megváltoztatni az időt, ha az aktuális biztonsági szint értéke egy felett van. Ezt a következő parancs kiadásával tudjuk ellenőrizni:
A biztonsági szint futás közben nem
csökkenthető. A dátum
megváltoztatásához ezért a
rendszert egyfelhasználós módban kell
indítanunk, vagy az | |||||||||
10.24. | Az | ||||||||
Nem, itt szó sincs semmiféle
memóriaszivárgásról, és
egyébként sem használ 256 MB
memóriát. Az A rpc.statd(8) tehát leképezi az
állapotát rögzítő
állományt (amely a | |||||||||
10.25. | Miért nem törölhető az
| ||||||||
Rendszerünkben a biztonsági szint
( | |||||||||
10.26. | Az | ||||||||
A legújabb FreeBSD verziókban azért
nem tudjuk az
| |||||||||
10.27. | Mi az a | ||||||||
A | |||||||||
10.28. | Mit jelentenek | ||||||||
A lapok általában akkor kerülnek ki a lemezre (valamilyen VM alrendszerbeli szinkronizáció során), amikor inaktív állapotban vannak, de akár az aktív lapok is szinkronizálhatóak. Ez attól függ, hogy a processzor képes-e nyomkövetni a lapok módosítását, és némely helyzetekben előnyös lehet a rendszer számára, ha annak megfelelően szinkronizálja a VM lapjait, hogy azok aktívak vagy inaktívak. A legtöbb esetben itt egyszerűen csak egy olyan sort kell elképzelni, ahol a program számára viszonylag inaktív lapok találhatóak, amelyeket a rendszer tetszőlegesen a lemezre írhat. A tárazott lapok általában már eleve szinkronizáltak, nem leképzettek, közvetlenül a programok régi és új hozzárendelései használják ezeket. A szabad lapokat akár a megszakítások szintjén is lehet használni, miközben a tárazott vagy szabad lapokat a futó programokban érthetjük el. A tárazott lapok zárolása nem megfelelő ahhoz, hogy megszakításokban is el lehessen érni ezeket. Vannak még bizonyos jelzések (például a foglaltságot vagy foglaltság mértékét jelző értékek), amelyek még hatással vannak a fentebb leírt szabályokra. | |||||||||
10.29. | Mekkora a rendelkezésre álló memória mérete? | ||||||||
A "rendelkezésre álló memóriának" rengeteg típusa létezik. Ezek közül egyik az a memória, amely közvetlenül anélkül elérhető, hogy bármi mást ki kellene hozzá lapoznunk. Ennek a mérete nagyjából a tárazott és a szabad lapokat tároló sorok hosszával arányos (amelyet még a rendszer beállításaitól függő további tényezők is módosíthatnak). A "rendelkezésre álló memória" másik típusa a teljes VM terület mérete. Ezt nem olyan könnyű meghatározni, de leginkább a lapozóterület és a fizikai memória méretétől függ. A "rendelkezésre álló memória" több más lehetséges megfogalmazása is létezik, de szinte teljesen felesleges beszélni róluk. Egyedül az a fontos, hogy a igyekezzünk mérsékelni a lapozást és mindig legyen elegendő lapozóterületünk. | |||||||||
10.30. | Mi az a | ||||||||
A Noha semmiképpen sem javasoljuk a
könyvtár törlését, úgy
tudjuk elvégezni, ha először az
|
Ha kérdése van a FreeBSD-vel kapcsolatban, a
következő címre írhat (angolul):
<questions@FreeBSD.org>.
Ha ezzel a dokumentummal kapcsolatban van kérdése, kérjük erre a címre írjon:
<gabor@FreeBSD.org>.