A platform hibakeresési bedolgozók segítségével kiterjeszthető a platform, így a program bizonyos típusa elindítható a munkaterületről, és szükség esetén lekéri a bemenetet a felhasználótól. A program egyedi típusát, amely a platformon elindítható, indítási konfiguráció típusnak nevezzük. Az ILaunchConfiguration osztály a konfiguráció típusát írja le. Az indítási konfiguráció megnevezett attribútumok egy halmazát tartja fenn, amely tartalmazhatja az adott típusú indító-specifikus adatokat.
Minden indítási konfiguráció típus esetén különféle módok léteznek, amelyekben a konfiguráció elindítható. A platform módokat határoz meg egy adott konfiguráció által megadott program futtatásához, hibakereséséhez vagy profilkészítéséhez. A bedolgozók megvalósíthatják bármely vagy akár az összes indítási módot az adott indítási konfigurációjuk számára, vagy új módokat határozhatnak meg bármely indítási konfiguráció számára.
A bedolgozók, amelyek közreadnak további típusú elindítókat, biztosítanak egy ILaunchConfigurationDelegate (vagy ILaunchConfigurationDelegate2) elemet is, amely tudja, hogyan kell elindítani a programot a várt típusú és módú indítási konfigurációval. Ha a program elindításra került, akkor egy ILaunch objektum ábrázolja az elindított munkamenetet. Ez az objektum lekérhető az információkhoz, mint például a futó folyamatok, hibakeresési munkamenet információk és a forráskód helye. Az indítás ismeri a létrehozó konfigurációt.
A felhasználók a konfigurációs párbeszédablak segítségével állíthatják be a paramétereket a különböző típusú indításokhoz. Ezek a konfigurációk egy fájlban tárolhatók, hogy meg lehessen osztani más felhasználókkal, vagy tárolhatók helyileg a munkaterületen.